"
Létesítményeink sugárvédelmének célja, hogy a közelben élők, az ott dolgozók, valamint a környezet védve legyenek az ionizáló sugárzás káros hatásai ellen. E feladat ellátását a munkahelyi és a környezeti sugárvédelem összessége biztosítja.
"
A munkahelyi sugárvédelemhez tartozik az operatív dozimetria, mely elsősorban a dolgozók munkahelyi sugárvédelmét biztosítja a sugárveszélyes munkaterületeken. Létesítményenként az egyetemi végzettségű vezetőjük a hazai legmagasabb fokú sugárvédelmi szakértői képzettséggel is rendelkezik. Munkatársaival együtt valamennyien jól ismerik a felügyeletükre bízott tevékenységeket, az általuk alkalmazott mérőeszközöket és módszereket, valamint a létesítmények és a telephelyek jellemzőit. Ismereteikről a nukleáris biztonsági hatóság (OAH) képviselője előtt rendszeres időszakonként ún. hatósági jogosító vizsgát tesznek. Folyamatosan monitorozzák az adott létesítmény és környéke légterében esetlegesen megjelenő radioaktív anyagok fajtáit és mértékét, valamint az ionizáló sugárzás dózisteljesítményét.
A környezeti sugárvédelem egyik legfontosabb alapelemét képezi annak az alapelvnek az állandó biztosítása, mely szerint a sugárzó anyagokat tartalmazó létesítményből minden tárgy, eszköz, anyag és ember csak sugárvédelmi ellenőrzést követően kerülhet ki a környezetbe. Ennek megfelelően a szellőztető rendszerek által elszívott levegő, a hulladékvizek is csak ellenőrzött módon, hatóságok által előírt útvonalakon bocsáthatók ki a létesítményből. E közegek ellenőrzését részben a már említett személyzet beépített műszerek segítségével végzi, részben pedig korszerű felszereltséggel ellátott laboratóriumi háttér segíti a munkájukat a begyűjtött minták elemzésével.
A mért adatok a Környezeti Monitoring Program, a Kibocsátás Ellenőrzési Szabályzat és a Környezet Ellenőrzési Szabályzat alapján kerülnek feldolgozásra, végül ezekből az adatokból kerül meghatározásra a környezetben élő lakosság sugárterhelése. E monitoring program eredményei igazolják évről évre a környezet telephelyből származó radioaktív anyagoktól való mentességét is.
Tekintettel arra, hogy a létesítmények környezetében élő népesség mesterséges eredetű sugárterhelése elsősorban az oda kibocsátott radioaktív anyagoktól függ, igen fontos szempont a légtér és a környezeti minták elemzése. A mért adatokból jól látható azok radioaktív szennyezőktől való mentessége (a globálisan fellelhető radioizotópokon túl nincs többlet radioaktív anyag).
A létesítmények kibocsátásai jóval a hatósági korlátok értékei alatt vannak még úgy is, hogy minden, a telephelyen jelenlévő radioaktív izotópból az adott izotópra jellemző kimutathatósági határ értékével számolunk. Ez utóbbi konzervatív értéket ad, mert úgy számolunk, mintha az adott radioizotópok kibocsátásra kerültek volna a mérhetőségük alatti tartományban. Mindezek ellenére elmondható, hogy egyetlen telephelyen sem közelítettük meg a hatósági korlát vagy a lakosságra vonatkozó ún. dózismegszorítás értékét (ez a hatósági korlát egy tizede) eddig egyetlen alkalommal sem.
Létesítményeink személyzetének éves sugárterhelése is kedvezően alacsony értéket mutat.
Az egyes létesítmények sugárvédelmének színvonalát az üzemeltető szervezettől független, széleskörű szakmai tapasztalatokkal és ismeretekkel rendelkező társasági sugárvédelmi megbízott felügyeli, aki jogosult az esetlegesen tapasztalt hiányosságok megszüntetését haladéktalanul kezdeményezni.
