TEVÉKENYSÉGEINK

Kutatási tevékenység

Végleges elhelyezés biztosítása

A radioaktív hulladékot a bennük található radioaktív izotópok mennyiségétől függően nagyon kis, kis és közepes, valamint nagy aktivitású kategóriába; míg az izotópok típusától függően rövid és hosszú élettartamú kategóriába soroljuk. A rövid élettartamú, kis és közepes aktivitású hulladék végleges elhelyezése már megoldott feladat Magyarországon. A hosszú élettartamú és nagy aktivitású radioaktív hulladék, valamint a kiégett fűtőelemek (együtt a továbbiakban: nagy aktivitású hulladék) átmeneti tárolására szintén jól működő gyakorlatot alkalmazunk. Azonban a nagyon kis aktivitású és a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése még olyan feladatok, amelyeket meg kell oldanunk a jövőben. Előbbi esetében még a földtani vizsgálatok előtt állunk: jelenleg olyan módszertani vizsgálatokat folytatunk, amelyek egy későbbi telephelyvizsgálathoz alkalmas kutatási módszerek meghatározásában segítenek. Utóbbi esetében a Nyugat-Mecsekben tartunk fenn kutatási programot, melynek keretében a Bodai Agyagkő Formációt vizsgáljuk, mint potenciálisan alakalmas befogadókőzetet egy mélységi geológiai tároló számára.

A nyugat-mecseki kutatás

01.

Mecseki uránbányából nyitott vágatban indul meg a Bodai Agyagkő Formáció kutatása (kb. 1000 m mélység).

1993
02.

A bányászati tevékenységek megszűnésével a további felszín alatti vizsgálatok lehetősége lezárult, ugyanebben az évben alakult meg az RHK Kft.

1998
03.

Az RHK Kft. országos szűrést végzett a lehetséges befogadóképződmények rangsorolására, a BAF kapta a legjobb értékelést.

2000
04.

Megkezdődött a BAF kutatás I. felszíni fázisának 1. szakasza.

2004
05.

Az RHK Kft. előkészítette a földtani kutatás 2. szakaszának projektjét, amely a 2014 és 2018 között esedékes feladatokat jelölte ki.

2012
06.

A BAF-2 mélyfúrás (913,8 m), végig a BAF-ban haladt; BAF-1, -1A mélyfúrás (474,6 m) a BAF-ot nem érte el.

2014
07.

Vízföldtani térképezés, izotóptranszport-vizsgálatok a BAF kőzetein, B-3 kutatóárok kialakítása (703 m hosszú, 2-6 m mély).

2015
08.

DNy-Dunántúl nagyszerkezeti értékelése, geomorfológiai és kiegészítő földtani térképezés.

2016
09.

BAF-1Af mélyfúrás (1030,7 m) - végig kavicsos üledékek, szeizmikus szelvények mérése (33,2 km), kutatási zárójelentés.

2017
10.

Az RHK Kft. megkapta a telephelykutatási keretprogram engedélyt az OAH-tól, amely 2032-ig mehgatározza a feladatokat.

2019
11.

BAF-3 nevezetű mélyfúrás létesítése (845 m). BAF-3A mélyfúrás létesítése (1319 m). A BAF-4 mélyfúrás létesítése (849 m).

2021
12.

Megkezdődött a térség nagyfelbontású 3D szeizmikus mérése, amelynek célja a terület földtani szerkezetének pontosítása.

2022

Mélységi geológiai tároló

A nagy aktivitású hulladék végleges elhelyezését széleskörű nemzetközi egyetértés szerint mélységi geológiai tárolóban lehet biztonságosan megoldani. A mélységi geológiai tároló egy több száz méter mélyen megépülő létesítmény, amely védett a felszíni hatásoktól, folyamatoktól, és amelyben az ember alkotta műszaki létesítmények mellett a stabil földtani környezet is garantálja a hosszú távú biztonságot. Abban is egységes álláspont alakult ki a hulladékkezelésben érintett nemzetközi szervezetek körében, hogy egy mélységi geológiai tároló egyaránt alkalmas a kiégett nukleáris üzemanyag közvetlen elhelyezésére, valamint a feldolgozott kiégett üzemanyag maradékainak elhelyezésére is.


A 2015 áprilisában az Országgyűlés által jóváhagyott nemzeti politika szerint a nagy aktivitású hulladék elhelyezését Magyarországon is egy stabil, mélységi geológiai formációban kialakítandó tárolóban kell megoldani. Egy ilyen tároló befogadására alkalmas terület (kőzet) földtani kutatása, kijelölése és megfelelőségének igazolása, valamint a hulladékcsomagok végleges elhelyezése során alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozása – a nemzetközi példák alapján – hosszú, évtizedekig tartó folyamat. Az értékelések során a létesítmény hosszú távú (akár többszázezer év) biztonságát is bizonyítani kell.

"

Magyarországon ez idáig még nem született meg a döntés, hogy a kiégett üzemanyag újrafeldolgozásával vagy annak közvetlen végső elhelyezésével zárjuk-e le az ún. üzemanyagciklust. Hazánknak azonban mindenképpen szüksége van egy mélységi geológiai tároló kialakítására, hiszen a nagy aktivitású radioaktív hulladék, illetve a hosszú élettartamú kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, valamint a kiégett üzemanyag (vagy az üzemanyag feldolgozási maradékainak) elhelyezésére az üzemanyagciklus-zárás politikájától függetlenül is fel kell készülni. Előre kell haladni a végleges elhelyezésre szolgáló tároló létesítmény telephelyének kiválasztásával, mert annak megvalósítása több évtizedet igényel.

"


Halász Amadé
kutatási osztályvezető

Kutatási tevékenység

Magyarországon a lehetséges tároló helyszínét kijelölő kutatási program 1993 végén indult el, a mecseki uránbányából nyitott vágatokban, a Bodai Agyagkő Formáció vizsgálatával. Az akkori elemzések nem tártak fel olyan körülményt, ami a kőzetet alkalmatlanná tenné a mélységi geológiai tároló kialakítására. 2000-ben az ország egész területére kiterjedő értékelés szerint is ez a képződmény bizonyult a legígéretesebb befogadó kőzetnek. Ez alapján az RHK Kft. több fázisra tagolódó, felszíni majd felszín alatti földtani kutatási programot irányzott elő a nagy aktivitású hulladék elhelyezésére alkalmas telephely és egy új földalatti kutatólaboratórium helyszínének kijelölésére a Nyugat-Mecsekben.

A földtani környezet megismerésére alkalmazott módszerek

Mélyfúrások, kutatóárkok létesítése

Hidrogeológiai mérések

Szeizmikus mérések

Elvégzett feladatok

Az RHK Kft. a földtani kutatást 2004-ben kezdte meg, és az első ütem egészen 2010-ig tartott. Mélyfúrások létesültek, geofizikai mérések történtek, számos értékelés készült, valamint vízföldtani és geodinamikai monitoring rendszert alakítottunk ki, amely a mai napig üzemel. A kutatás következő üteme 2014-től 2017-ig tartott. Ennek során három kutató fúrás létesült 474, 913 és 1030 m-es mélységgel, amelyek alapvetően igazolták a Bodai Agyagkő Formáció kedvező tulajdonságait. A további terepi munkák részeként egy közel 700 m hosszú, 2–6 m mélységű kutatóárkot létesítettünk. A kutatóárok nem tárt fel semmilyen, az utóbbi pár százezer évben végbement mozgásra utaló jelenséget. Emellett földtani, vízföldtani és geomorfológiai térképezést végeztünk, 2 db szeizmikus szelvény mérésére került sor több mint 30 km hosszúságban, továbbá folytattuk a környezeti és geodinamikai megfigyelő rendszer üzemeltetését. Több mint egy évig tartó laboratóriumi vizsgálatot is végeztünk radioizotópokkal az agyagkő transzport tulajdonságainak meghatározására. A földtani kutatás addigi eredményeiről 2017-ben zárójelentést nyújtottunk be a hatóságnak.

Az új jogszabályi előírásoknak megfelelően, 2018-ban az RHK Kft. összeállította a Bodai Agyagkő Formáció telephelykutatási keretprogramját, amely 2032-ig határozza meg a feladatokat. A keretprogramot az Országos Atomenergia Hivatal 2019-ben jóváhagyta. Ez alapján folyik a következő kutatási fázis tervezése és a kivitelezési pályázatok kiírása. A következő években újabb kutató fúrások mélyítésére, valamint területi szeizmikus felmérésre kerül sor a Nyugat-Mecsekben. A nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésével kapcsolatos fő feladatok ütemezése várhatóan a következő lesz:

01.

Felszíni földtani kutatás lefolytatása

02.

Felszín alatti földtani kutatás – kutatólabor létesítése

03.

Kutatólabor üzemeltetése, kutatás-fejlesztési tevékenységek végrehajtása

04.

Tároló létesítése, üzemeltetési engedély megszerzése

05.

Tároló üzemeltetése, a kiégett üzemanyag elhelyezése

06.

Felszín alatti tároló végső lezárása

"

Még nincs eldöntve, hogy a kutatólaboratórium része lesz-e a későbbi tárolónak vagy sem. Az ezzel kapcsolatos döntést a felszíni kutatások eredményeinek és a tároló előzetes elrendezésének figyelembe vételével lehet meghozni. A döntéstől függetlenül a kutatólaboratórium létesítése jelentős mérföldkő a tároló megvalósításának folyamatában. Ezen a ponton válik szükségessé a létesítést előkészítő tevékenységek megkezdéséhez az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulásának megkérése, amelyet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény ír elő.


A nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló létesítési folyamatában Magyarország a „mérlegelve előrehaladás” politikáját követi. Előrehalad a tároló telephelyének kiválasztásában, de mérlegeli az üzemanyagciklus-zárási stratégia kiválasztását befolyásoló fejleményeket is.

"

Dr. Molnár Balázs
stratégiai és műszaki igazgató

Módszertani kutatás

Kutatási módszerek meghatározása

A hazánkban kidolgozott radioaktív hulladék elhelyezési stratégia fontos mérföldköve egy olyan tároló létesítése, amely a nagyon kis aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére nyújt megoldást. Egy ilyen felszíni létesítményt megfelelő vastagságú, kedvezően vízzáró tulajdonságú földtani képződményben kell kialakítani. Ahhoz, hogy a földtani vizsgálatokat megkezdhessük, ki kell választanunk a megfelelő kutatási módszereket. Erre adnak lehetőséget a 2024-ben engedélyezett módszertani vizsgálatok, amelyeknek alapvető célja a későbbi telephelyvizsgálathoz az optimális földtani kutatási módszerek meghatározása és megfelelőségének igazolása.

Nagyon kis aktivitású hulladék

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 2009-ben új ajánlást adott ki a radioaktív hulladékok osztályozásáról: bevezették a nagyon kis aktivitású hulladék kategóriát. Ilyen típusú hulladék döntő részben az atomerőművek üzemidő-hosszabbítása és leszerelése során keletkezik.


A NAÜ ajánlást követően több kezdeményezés indult a radioaktív hulladékok hazai osztályozásának a bővítésére. Ennek folyományaként 2018. március 1-jén lépett hatályba a 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. melléklete, amely hazánkban is meghonosította ezt az új hulladéktípust. Ide olyan radioaktív hulladékok tartoznak, amelyekben jellemzően csak 30 évnél rövidebb felezési idejű izotópok vannak, és ezeknek az aktivitása is belátható időn belül – legfeljebb 100-200 év alatt – a mentességi szint alá csökken.

"

Mivel kiválasztott telephely még nem áll rendelkezésre, ezért először a tároló előzetes, általános biztonsági értékelését kellett elvégezni. Tisztáztuk, hogy a radiológiai biztonság szempontjából pontosan milyen követelményeket kell támasztani, milyen biztonsági funkciókat és milyen időtávon kell kielégítenie a tároló műszaki gátrendszerének és földtani környezetének. A telephely független biztonsági elemzés eredményei alapján terveztük meg a módszertani kutatás terjedelmét és helyszínét. Olyan kutatási módszerekkel kell dolgozni, amelyek alkalmasak a felszín közelében előforduló, kedvezően vízzáró tulajdonságú képződmények elterjedésének és jellemzőinek meghatározására.

"

Halász Amadé
kutatási osztályvezető

Talajfúrások

Az RHK Kft. 2024 február elején benyújtotta a módszertani földtani kutatás engedélykérelmét, melyet az illetékes bányászati hatóság elfogadott. A mérésekre vonatkozó közbeszerzési pályázat lefolytatása után a kijelölt területeken megindultak a célirányos terepi vizsgálatok. Amennyiben a kiválasztott vizsgálati módszerek megfelelőnek bizonyulnak, akkor alkalmazhatóak lesznek egy jövőbeli telephelykutatás során. Ennek megkezdését követően, a szükséges környezetvédelmi, létesítési és üzemelési engedélyek megszerzésével és az építéssel együtt – a jelenlegi tervek szerint – kb. 10 év múlva kezdhetne üzemelni a nagyon kis aktivitású hulladékok új tárolója.

Geofizikai mérések

Elsősorban geofizikai módszereket (geoelektromos és szeizmikus mérések) alkalmaznak.

Talajfúrások

A felszínközeli képződmények elhelyezkedésével kapcsolatos információk megszerzését talajszondás vizsgálatok követik, illetve 15-30 méter mélységű talajfúrásokkal igyekeznek majd az üledékek tulajdonságairól még pontosabb ismereteket gyűjteni

Iratkozzon fel párhavonta megjelenő Elektronikus Hírlevelünkre!