Az atomenergia alkalmazása fontos nemzetgazdasági és társadalmi célokat szolgál, így az alkalmazásából fakadó problémákat törvényi szinten kell rendezni. Ezt a felismerést tükrözi az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (továbbiakban: atomtörvény):
„Az atomenergia alkalmazása során a tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal összhangban biztosítani kell a keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos elhelyezését oly módon, hogy ne háruljon az elfogadhatónál súlyosabb teher a jövő generációkra.”
Az atomtörvény 40. §-a világosan fogalmaz:
„A Kormány által kijelölt szerv tesz javaslatot a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti politikára és nemzeti programra, valamint azok felülvizsgálatára, továbbá gondoskodik a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával, a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, és a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzéséről.”
Az atomtörvény 62. §-a szerint az előzőekben megfogalmazott feladatok finanszírozását a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból (továbbiakban: KNPA) kell biztosítani. Az 1998. január 1-jén létrejött KNPA-val az Energiaügyi Minisztérium rendelkezik.
A Kormány a 2414/1997. (XII. 17.) Korm. határozatban felhatalmazta az Országos Atomenergia Hivatalt (továbbiakban: OAH), hogy az atomenergiáról szóló törvény 40. §-ában meghatározott feladatok ellátására hozzon létre egy közhasznú társaságot “Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság” elnevezéssel. Az OAH főigazgatója ennek megfelelően, figyelembe véve az egyéb vonatkozó jogszabályokat, 1998. június 2-án benyújtotta a cégbírósághoz az Alapító okiratot. 2008. január 7-től a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság átalakult Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággá (továbbiakban RHK Kft.). Az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2022. (V.26.) GFM rendelet 1. melléklet XII. fejezet alapján 2022. december 1. napjától a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonosi joggyakorlója az Energiaügyi Minisztérium.
Az atomtörvény 67. §-ának f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a 215/2013. (VI. 21.) Korm. rendeletben pontosította az RHK Kft. alapfeladatait. Ezek szerint Társaságunk tervezési, létesítési, tárolási tevékenységeket folytat, és ellátja a nukleáris létesítmények leszerelésével és a nukleáris üzemanyagciklus zárásával összefüggő feladatokat. A feladatok elvégzéséhez szakértőket, vállalkozókat stb. vehet igénybe.
Az RHK Kft. tervezési feladatai közé tartozik, hogy javaslatot készítsen a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti politikára és az azt megvalósító nemzeti programra, valamint azok öt évente történő felülvizsgálatára. Társaságunk további feladata, hogy évente felülvizsgálja a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek közép- és hosszú távú tervét. Erre alapozva készítjük el a KNPA következő évi költségvetésére vonatkozó javaslatot, majd a költségvetés elfogadását követően ennek megfelelően alakítjuk ki a KNPA-ból finanszírozandó tevékenységek éves munkaprogramját. Társaságunk működési kiadásainak részletes bontását az évente elkészített üzleti tervek tartalmazzák, melyeket a tulajdonosi joggyakorló hagy jóvá.
"
Feladataink végrehajtása során követjük a közbeszerzésről szóló hazai jogszabályokat. Az egyes eljárások engedélyeztetése, lefolytatása, dokumentálása és nyilvántartása megfelel az előírásoknak. Számviteli politikánkat a számvitelről szóló hatályos jogszabályoknak megfelelően alakítottuk és alkalmazzuk.
"
Társaságunk tevékenységét folyamatosan felügyeli a KNPA kezelője, a Felügyelő Bizottság és az Állami Számvevőszék, és ellenőrzéseik igazolják, hogy az RHK Kft. a jogszabályoknak megfelelően, hatékonyan látja el feladatait.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a törvény végrehajtási rendeletei is tartalmaznak az RHK Kft. tevékenységét érintő környezetvédelmi és társadalompolitikai vonatkozású elveket és előírásokat. Ezek szerint a radioaktív hulladékok és a kiégett nukleáris üzemanyag tárolása környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység, amelynek eredményét az engedélyezési eljárás során a környezeti hatástanulmányban kell bemutatni. A környezetvédelmi hatóság az engedélykérelmet és mellékleteit, továbbá ezek közérthető összefoglalóját a helyi és a környező települések, önkormányzatok és az érdekelt csoportok számára nyilvánossá teszi, és közmeghallgatáson biztosítja számukra a véleményalkotás lehetőségét.
Az RHK Kft. – mint a radioaktív hulladéktároló engedélyese – az atomtörvény 10/A. §-a szerint a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése mellett a tároló vagy tervezett tároló közelében lévő települések lakosságát az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások útján is rendszeresen tájékoztatja. Ennek célja a lakossággal való közvetlen kommunikáció és a bizalomépítés. A társulásoknak a tárolóhoz vagy a tervezett tárolóhoz kötötten a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból támogatás adható. A támogatás tájékoztatási, ellenőrzési és működési célokra használható fel.
Minőség- és környezetpolitikánkkal összhangban az RHK Kft. integrált, az MSZ EN ISO 9001:2008, valamint az MSZ EN ISO 14001:2004 szabványok szerinti minőség- és környezetirányítási rendszert működtet, amit akkreditált tanúsító szervezet rendszeresen felügyel.
