Tevékenységeink

Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló

01.

Megépítették a solymári izotóp temetőt. Kezdetben ide szállították a radioaktív hulladékot.

1960

02.

Üzembe helyezték a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolót

1976

03.

1979-től 1980-ig a Budapest Fővárosi Közegészségügyi-Járványügyi Állomás szakemberei felszámolták a solymári tárolót

1979

04.

1983-1996-ig a Paksi Atomerőműből 1580 köbméter kis aktivitású szilárd hulladék került az RHFT-be, összesen kb. 2500 köbméter tároló térfogatot elfoglalva.

1983

05.

Megalakul a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság, amely ezzel felelőse lett az RHFT üzemeltetésének

1998

06.

Többütemű program indult a tároló hosszú távú biztonságának növelésére és a létesítmény korszerűsítésére

2002

07.

A tárolómedencék megteltek, az újabb hulladékszállítmányok fogadásához már az üzemi épület pinceszintjén időközben kialakított átmeneti tárolóteret kellett felhasználni.

2005

08.

2006-2009-ig a biztonságnövelő program első üteme egy demonstrációs szakasszal kezdődött, amely során négy tárolómedencéből 220 köbméter hulladékot emeltek ki és válogattak át.

2006

09.

A demonstrációs program tapasztalatai alapján készítették el a 44 tárolómedence kitermelésére kiterjedő engedélyezési és kiviteli terveket.

2010

10.

2017-2020-ig elkészült a hulladék viszatermeléséhez szükséges infrastruktúra kialakítása (könnyűszerkezetes csarnok, konténment, sugárvédelmi ellenőrző rendszer bővítése).

2017

11.

Átszállították az első hulladékcsomagokat Bátaapátiba, így lehetőséget biztosítva a biztonságnövelő program elindítására.

2024

Kis és közepes aktivitású, intézményi eredetű hulladék

A létesítmény feladata a nem atomerőművi, úgynevezett intézményi eredetű hulladékok kezelése, tárolása. Ilyen típusú radioaktív hulladékok az izotóptechnika alkalmazásával egyidejűleg már az 50-es évek óta keletkeznek Magyarországon, elsősorban az ipari, mezőgazdasági, egészségügyi, kutatási, oktatási tevékenységek során. A felsorolt területekhez tartozó intézmények az atomerőműnél jelentősen kisebb mennyiségben termelnek hulladékot, jelenleg mintegy 3-15 m³ kis és közepes aktivitású hulladék, kb. 300 db elhasznált sugárforrás és kb. 1000 db füstérzékelőkből kiszerelt sugárforrás keletkezik évente. A mértékadó izotópok: Co-60, a Cs-137, a Sr-90, a C-14 és a H-3.

Egsézségügy

Ipar

Mezőgazdaság

Oktatás, kutatás

Felszínközeli tároló

A fióktelep Kisnémedi és Püspökszilágy határában terül el, a helyszín kiválasztásakor fontos szempontként szolgáltak a földtani adottságok: a környezethez viszonyítva magasan, agyagos-löszös talajban lett kialakítva a tároló, ahol a talajvíz közel 20 méteres mélységben található, így a radioaktív izotópok felszín alatti vizekben történő terjedése elkerülhető. A tároló részét képezik az ellenőrzött zónán belül, a kültéren található felszínközeli vasbeton tárolómedencék („A” és „C” típusú tárolók), szénacél és rozsdamentes acél csőkutak („B” és „D” típusú tárolók). Az RHFT-ben összesen 60 db 70 m³-es és 6 db 140 m³-es „A” típusú és 8 db 1,5 m³-es „C” típusú tárolómedence, továbbá 32 db „B” típusú és 4 db „D” típusú csőkút létesült. Az üzemi épületben történik a radioaktív hulladékok fogadása, feldolgozása, illetve a pinceszinti tárolótéren lévő átmeneti tárolókban és csőkutakban az átmeneti tárolása. Az RHFT kültéri tárolóiban véglegesen 5040 m³ radioaktív hulladék helyezhető el, míg az üzemi épületben lévő átmeneti tárolókban mintegy 300 m³ hulladék átmeneti tárolására van lehetőség.

A telephely fő tevékenységeire vonatkozóan rendelkezik a szükséges hatósági engedélyekkel:

Országos területi hatályú engedély a radioaktív anyagok (hulladék) közúti szállítására

Üzemeltetési engedély a tároló üzemeltetésére

A tároló környezetvédelmi működési engedélye

A tároló telephely vízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés vízjogi üzemeltetési engedélye

Hulladékbeszállítás

A szilárd, radioaktív hulladékot legtöbbször az RHK Kft. szállítja a telephelyre, saját járművén, előre egyeztetett időpontokban. Miután az átadó intézmény fogadja szakembereinket, átadja a rendszerint fémhordóba csomagolt radioaktív hulladékot. Elhasznált sugárforrások esetén a szállítás speciális, sugárárnyékolt konténerben történik, ekkor a csomagolást az RHFT munkatársai végzik. Aszakemberek ellenőrzik a csomag sértetlenségét, sugárzását, azonosítóval látják el a hordót, majd beemelik a szállítójárműbe. A csomag rögzítése és az okmányok kitöltése után veszélyes anyag szállítására vonatkozó jelzés kerül a járműre, mivel a szállítást a veszélyes áruk szállítására vonatkozó ADR követelményei szerint kell végezni. A jármű a telephelyre érve elsőként a sugárkapun halad át, amely ismételten méri a szállítmány radioaktív tartalmát. A hulladék lerakodása az üzemi épületben történik. A hordókat egyedi azonosító jellel látják el, majd legnagyobb részét hordkeretben az átmeneti tárolóba viszik. Erre azért van szükség, mert a radioaktív hulladék nagyobb része a végleges elhelyezést megelőzően feldolgozáson esik át.

Hordós hulladék

Hulladékfeldolgozás

A feldolgozás megkezdése előtt a szakemberek ipari hordószkennerrel világítják át a hordókat. Az eszköz megmutatja a hordóban lévő anyag elhelyezkedését, sűrűségét, valamint a benne lévő radioaktív izotópok mennyiségét és minőségét is. A feldolgozás első lépése a válogatás, amelyet a válogatóboxban végeznek. A technológia lehetővé teszi, hogy a hulladék osztályozását a kezelő személyzet a környezettől izolálva, biztonságosan és gyorsan végezhesse. A válogatás során az anyagokat tulajdonságaik szerint szétválasztják és amennyiben szükséges, további feldolgozási eljárásoknak – például préselés, cement mátrixba helyezés, beágyazás, stb. – vetik alá. Az ideális térkihasználás érdekében az átválogatott hulladékot tömörítik, ehhez nagy teljesítményű prést használnak. A feldolgozott hulladékot szabványos hordóba csomagolják, az előírásoknak megfelelően jelölik, nyilvántartásba veszik, ezek után helyezik el az „A” típusú medencékben.

Zárt sugárforrás

Hulladékfeldolgozás

Speciális kezelést igényelnek az elhasznált, zárt sugárforrások, amelyek mennyisége lényegesen kisebb, mint a hordós hulladéké. A tárolás előtt a radioaktív anyagot egy úgynevezett forrókamrában kell kezelni, amely vastag ólomfalakkal körbevett, ólomüveg kémlelő-ablakokkal felszerelt, biztonságos, zárt rendszer. A szükséges munkafolyamatokat úgynevezett manipulátorkarok segítségével végzik, amely precíziós alkatrészek lemásolják az emberi kéz mozdulatait. A legtöbbször kisméretű (gombelem, góliát elem), zárt sugárforrásokat korrózióálló acél gyűjtőtokokba (ún. torpedóba) helyezik, amelyeket még a forrókamrában hegesztéssel hermetikusan lezárnak. A tokozott sugárforrásokat a pinceszinten lévő csőkutakban, illetve a kültéren lévő „B” vagy „D” típusú csöves tárolókban helyezik el. A sugárforrásokat csak átmenetileg tárolják a telphelyen.

KONTÉNERES SUGÁRFORRÁS TÁROLÓ

Új tárolási mód bevezetése

Korszerűsítés

Társaságunk megalakulását követően, több évtizednyi üzemelése után megkezdtük a telephely mai kor követelményeinek megfeleő korszerüsítését.

Mikori dátum?

Átmeneti tároló kialakítása az üzemi épületben (puffer tárolásra, hosszú élettartamú izotóppal szennyezett anyagok vagy nukleáris anyagok tárolására)

2014

Új portaépület és díszpécser központ kialakítása, laborépület átalakítása, fizikai védelmi rendszerek bővítése, iprai hordószkenner alkalmazása

2015

Válogatóbox felújítása, technológiai épület légtechnikai rendszerének teljes cseréje, Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer és a sugárkapuk korszerüsítése

"

Kiemelt feladat az úgynevezett biztonságnövelő program végrehajtása, tehát a történelmi hulladékok mai kor követelményeinek megfelelő átcsomagolása és elhelyezése. Ennek oka, hogy az 1970-80-as években – az akkori szabályozásnak megfelelően – hosszú felezési idejű izotópokat és radioaktív sugárforrásokat is elhelyeztek a tárolómedencékben. A legújabb biztonsági elemzések azt mutatták, hogy hosszú távon előfordulhat olyan esemény, amely során a lakosság – például házépítés, útépítés – érintkezhet ezekkel az anyagokkal és a megengedettnél nagyobb dózisokat kaphat. Ennek elkerülésére a hulladékcsomagokat a medencékből ki kell termelni, és azok átválogatásával, tömörítésével, majd újracsomagolásával ez a kockázat megszüntethető.

"

Hák Viktor

RHFT telephelyvezető

BIZTONSÁGI ÉRTÉKELÉS

A biztonságnövelő program előkészítése

Miután az RHK Kft. 1998-ban átvette az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fővárosi Intézetétől a létesítmény üzemeltetését és engedélyesi feladatait, elvágezték a tároló biztonságának teljes körű értékelését. A 2002-ben elvégzett pontosított biztonsági elemzés ismeretében kimondható, hogy az RHFT üzemeltetése és a környezet biztonsága az intézményes ellenőrzési időszak végéig megfelelően garantált.

A biztonsági értékelés alapján határozták meg azokat a tennivalókat, amelyek a létesítmény hosszú távú biztonságának biztosításához szükségesek, és az értékelésre épült az Alappal rendelkező miniszter által 2002-ben jóváhagyott „A püspökszilágyi RHFT biztonságnövelő programja – 2002–2005” című dokumentum is.

I. ÜTEM

A biztonságnövelő program végrehajtása

A biztonságnövelő program első ütemében 2002 és 2005 között került sor egyebek mellett a feldolgozó épület átalakítására és átmeneti tárolóként történő engedélyeztetésére, valamint a III. és IV. sz. medencesor környezetének helyreállítására is.

A biztonságnövelő program első ütemét követően 2005-ben elkészült a „A püspökszilágyi RHFT biztonságnövelő programja, II. ütem (2006-2010)” című dokumentum, amelyet az Alappal rendelkező miniszter 2005 végén jóváhagyott, meghatározva a telephely további rekonstrukciós feladatait.

II. ÜTEM

A biztonságnövelő program végrehajtása

A biztonságnövelő program második üteme során (2006-10) további rekonstrukciós feladatokat végeztek el. A fő feladat négy tárolómedence demonstrációs célú kitermelése, a kitermelt radioaktív hulladék feldolgozása, minősítése és újra elhelyezése volt. A demonstrációs program sikeres lefolytatása (220 m3 hulladék kitermelése) tapasztalatai alapján újabb biztonsági elemzéssel határozták meg a biztonságnövelés következő szakaszának terjedelmét, és elkészítették a 44 tárolómedencére kiterjedő engedélyezési és kiviteli terveket.

Elkészült „A püspökszilágyi RHFT biztonságnövelő programjának eddigi eredményei és a további feladatok 2012 – 2017” című előterjesztés a KNPA Szakbizottság részére.

III. ÜTEM

A biztonságnövelő program végrehajtása

A létesítmény új portaépülettel és diszpécserközponttal bővült, valamint a laborépület átalakítása, korszerűsítése is befejeződött, az új kerítés kialakításával párhuzamosan. A fizikai védelmi rendszereket is bővíteni kellett a hozzáépítések miatt. A fejlesztések az időközben hatóságilag előírt biztonsági feladatok – légi behatolás jelzése, fokozott vagyonbiztonság – teljesítésére is alkalmasak lettek. A Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszert (SER) szintén a mai kor követelményeihez és a hatósági elvárásokhoz kellett igazítani. A mérőműszerek egy közös rendszerbe kerültek, emellett a dolgozók szennyezettség-ellenőrzését célzó sugárkapuk is korszerűsödtek. Sor a radioaktív hulladék szelektálásához használt válogatóbox modernizálására, valamint a technológiai épület légtechnikai rendszerének teljes cseréjére is.

2012 és 2016 között befejeződött a rendszerek teljes rekonstrukciója, modernizációja, így a már meglévő infrastruktúra készen állt a tényleges radioaktív hulladék kitermelő tevékenység megkezdésére.

III. ütem

A biztonságnöveő program végrehajtása

A program következő lépéseként egy könnyűszerkezetes csarnok, ezen belül a medencék fölé épülő konténment és a kapcsolódó infrastruktúra épült meg. A kitermelés során a nyitott tárolómedencéket a környezettől kettős védelmi rendszer kialakításával különítik el: a külső acélszerkezetű csarnok az időjárás elleni védelmet szolgálja. A mozgatható, egyszerre 4 medencét lefedő belső épület – az úgynevezett konténment – biztosítja a medencékből történő hulladékkitermelés végrehajtására a megfelelő munkakörülményeket, illetve elszigeteli a nyitott tárolómedencéket a környezettől. A konténment önálló szűrő-szellőztető rendszerrel rendelkezik, ami az épület belsejében a légkörinél alacsonyabb nyomást tart, így a levegő csak a szűrőrendszeren keresztül tud kijutni a környezetbe. A konténmentbe történő ki- és belépés, illetve hulladékmozgatás csak a hulladékkiadó-zsilipen és a személyi zsilipen történhet. A konténmenten belül egy hidraulikus emelőkar segíti a hulladékok kitermelését és rakodását.

Kapacitás felszabadítás

A biztonságnöveő program végrehajtása

A biztonságnövelő program végrehajtása során kitermelt hulladékokat az átmeneti tárolórészen kell ideiglenesen elhelyezni, amely jelenleg megtelt. A kapacitás poroblémák megoldására hosszas engedélyezési procedúrát követően megteremtettük annak a lehetőségét, hogy átszállítsuk a tárolórészen felhalmozódott hordókat a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóba. Ezek a hulladékcsomagokat a származási helyüktől eltekintve ugyanúgy osztályozhatjuk, mint a Bátaapátiba eddig is bekerülő hulladékokat. Tehát szilárd halmazállapotú, rövid felezési idejű, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok, amelyekre ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint az atomerőműből már beszállított vagy jövőben beszállításra váró hulladékokra. Minden csomag átszállításkor ellenőrzésre kerül, meg kell, hogy feleljenek a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló hulladék átvételi követelményeinek.

Radioaktív Hulldaék FEldolgozó és Tároló

Ha többet szeretne megtudni a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóról, akkor olvassa el a telephyel tevékenységét bemutató kiadványunkat!